Kencekészítés: tudomány? vagy művészet?

Nekem mindkettő egy kicsit, azt hiszem. Tudomány, mert sok minden előre kiszámítható egy kencében a beletett alapanyagok függvényében. De művészet is, hogy a feladattal és a körülményekkel a legjobban harmóniában lévő kozmetikumot tudjam összeállítani.

Bőség zavara

Manapság a bőség zavarában vagyunk. Szinte végtelen mennyiségű emulgeátor, emollient, gélesítő, szenzorikus anyag, illat és hatóanyag áll rendelkezésünkre a tervezéshez. Mindenki azt használja, ami a szeme elé akad. Vízoldékony emollientek, sosem hallott növényi olajok, kivonatok és természetazonos vegyületek alkothatják a kencéket, és minden fejünkbe ötlő funkcióra több tíz megoldás lehetséges.

Elvárások

Ugyanennyi elvárás is megfogalmazódik felénk a megrendelők és a piac vagy a körülöttünk lévőktől. Eszmerendszerek, költséghatárok, hozzáférhető alapanyagok korlátai, tetszetősség, állag és textúra, bőrérzet iránti igények, hatékonysági elvárások, marketing követelmények, mind-mind meghatározzák, hogy pontosan mit mivel, mennyit és milyen módszerrel alkalmazhatunk az eszköztárunkból, amikor kozmetikumot fejlesztünk.

Recepttervezés márkás kozmetikum céljára

Az ilyen feladatok mindig nagyon izgalmasak. Jól meg kell ismernünk a márkát ahhoz, hogy a már meglévő portfólióval összhangban lévő termékeket tudjunk tervezni. Legyen az olcsó vagy drága kozmetikum márka, nem készíthetünk sokkal modernebb, vagy sokkal természetesebb vagy sokkal trendibb receptet a már meglévőknél, mert attól felborul a portfólió harmóniája. Vagy éppen fordítva: egy kreatív márkát nem törhetünk keresztbe hagyományos emulgeátorok és hatóanyagok használatával: oda meg kell keresnünk a célra legjobban megfelelő kreatív és modern vadiúj hatóanyagot. Egyszóval a márkához legjobban illeszkedő terméket kell előállítanunk, ami a legjobban megfelel a célcsoport, az alkotók és az arculat elvárásainak.

Recepttervezés személyes kencének

Ha lehet ez még nagyobb művészet. Az ilyen kencéknek általában még az ár sem szab határt. Elengedhetjük a fantáziánkat és beletehetünk minden alapanyagot, amihez csak hozzáférhetünk.

De ebben az esetben sem érdemes csak a lehetőségeket figyelni, hanem a megajándékozottra is nagy figyelemmel kell lennünk. Az ő személyes igényei, az általa vallott hitrendszer, az ő kedvenc illatainak tulajdonságai fogják befolyásolni a krémet, amit készítünk. Az effajta kencék már-már elixírek lehetnek, de ezt nem a hatóanyagaik modernsége vagy gazdagsága, hanem a megajándékozottal való összhangja teszi azzá. Vannak olyan emberek, akiknek kevésre van szükségük, másoknak többféle hatásra és támogatásra. Ezt mind lassan megadhatjuk a személyes kozmetikumok erejével, ha tényleg figyelünk arra, akinek a kence készül, és az ő valódi igényeit figyelembe véve tervezzük meg a receptjeinket.