Mentes állítások a címkén – mit jelentenek valójában?

Mindannyian találkoztunk a kozmetikumok címkéjén, a „mentes” állításokkal. Ezek olyanok, mint a „parabénmentes” vagy „nincsenek benne kőolajszármazékok”, vagy „állatkísérletektől mentes” esetleg „vegán”.

Termékinformációs dokumentációk írójaként, és kozmetikai tanácsadóként foggal körömmel harcolok az ilyen állítások ellen. Nemcsak azért, mert nagy részük az EU törvény alapján tilos, de azért is, mert nagyon sok közülük „mindenre illik és semmit se mond”, ahogy Weöres Sándor is ír az efféle mondatokról.

Mit jelent egy kozmetikum esetében, hogy „Vegán”?

Ha egy vállalkozó mentes állításokkal akarja alátámasztani kozmetikuma minőségét, mindig talál jó néhányat, ami illik arra, amit éppen el akar adni. A kozmetikumok jó része ugyanis

• vegán, mert ez a szó a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kozmetikumban nincs méhviasz*. De még ha minden szóba jöhető anyagot kihagyunk a kozmetikumból, akkor is nagyon kis korlátozással dolgozunk, szinte minden kozmetikum „vegán” egészen függetlenül annak tulajdonképpeni minőségétől.
• parabénmentes, mert az általunk elérhető webshopokban nem árulnak parabén tartalmú tartósítószereket
• kőolajszármazék mentes, ugyanezért,
• állatkísérlet mentes, mert az EU-ban 2013 óta minden forgalomba hozott kozmetikum esetén bizonyítani kell, hogy a gyártó nem alkalmazott állatkísérleteket a kozmetikum biztonságosságának bizonyítására.

4 állítás, ami rögtön megtalálható a kozmetikum címkéjén, ami nagyon impresszív lehet, csak éppen törvénybe ütközik a legtöbbjük. (a Bizottság 655/2013/EU rendelete)

Mit szabad és mit nem?

Az „állatkísérlet mentes” és a „vegán” állítás például a 4. melléklet 2. pontjába ütközik:

Az állítások nem tulajdoníthatnak az adott terméknek sajátos (például egyedülálló) tulajdonságokat, ha hasonló termékek azonos tulajdonságokkal rendelkeznek.

Hiszen az első minden EU-ban forgalomba hozott kozmetikumra (gyártói nyilatkozatokkal bizonyított módon) igaz, tehát nem tüntethetjük fel úgy, mintha kizárólag a mi kozmetikumunkra lenne igaz. Minden magyar boltban kapható kozmetikumra igaz az erőszakmentes állítás!

A „vegán”-ság sem nagyon különleges állítás a kozmetikumok esetén, ezért erősen elgondolkodtató, hogy a fenti szabály hatálya alá esik.

A „parabénmentes” és a „kőolajszármazék mentes” állítások egy másik ponttal állnak hadilábon:

A kozmetikai termékekre vonatkozó állításoknak objektívnek kell lenniük, és nem kelthetik rossz hírét sem a konkurenciának, sem a legálisan használható összetevőknek.

Hiszen ezek biztonságosságát, sőt hatásosságát, kísérletek és számítások tucatjai támasztják alá.

Akkor ne használjuk ezeket az állításokat?

Én mindig húzom a számat, ha ilyenekkel kerülök szembe, de már nem vetetem le a kozmetikumokról az autoritás szavával.

Azért nem, mert megpróbáltam egyszer. Volt egy megrendelőm, akinek addig addig beszéltem, míg levette az állatkísérlet mentes címkét a kozmetikumairól. Másnapra elárasztották a FB oldalát a vásárlói értetlenkedő levelei, hogy akkor most már használ állatkísérleteket a kozmetikumok minőségének bizonyítására?

A vásárlóink egyszerűen igénylik ezeket a logókat. Meggyőzik őket arról, hogy valóban az elveiknek megfelelő kozmetikumot vásárolnak. Hiába igaz ez minden kozmetikumra, amihez ők hozzáférhetnek. Valamiért olyat vesznek, amin rajta van a nyuszikás plecsni. Ezért az eladó gyakran nem tehet mást, mint hogy rajta hagyja, legalább a honlapon ezeket az állításokat.

A nagy kozmetikai cégek márkái legtöbbször persze nem tüntetik fel ezeket az állításokat, mert ők valamiért jó példával járnak elől ezen a téren. De a kisebbeknek gyakran nincs más választása, mint behódolni a saját vásárlóik igényeinek.

Ezen a faramuci helyzeten kizárólag széles körű kampánnyal és az emberek információhoz juttatásával lehetne változtatni. Egyelőre azonban nincs más választásunk, mint hogy tudomásul vesszük a helyzetet.

* Nem vegán alapanyag még a méhviaszon kívül a szappanban tej, kecsketej, kencében esetleg csiganyál, de ez még alapanyagként nem terjedt el az általunk elérhető webshopokban. Állati alapanyagként szóba jöhet még a selyem protein, és a kármin, de ezekről a kozmetikumok előállítói gyakran nem tudják, hogy állati eredetűek, vagy egy MICA porok esetében esetleg nem is tudják, hogy kármin a tulajdonképpeni színanyag, így az ezt tartalmazó kozmetikumokat is gyakran illetik ezzel a címkével.