Ti kérdeztétek: Mi a természetes?

Kriszta kérdezte tőlem telefonon ma reggel: „A természetes allergén-mentes illatok természetes kozmetikum-alapanyagok? Használhatom őket natúr-kozmetikumokban?”

A válasz nem teljesen egyértelmű. Illetve egyáltalán nem egyértelmű. Hogy kinek milyen témában és hol húzódik a természetes alapanyagok határa, az mindenkinek saját döntése. Hogy ez a kontextus figyelembevételével más és más lehet, csak első látásra furcsa. Hiszen az mindenkinek természetes, hogy csak a családban ismerősöd által főzött ételt gondolsz természetesnek (és elviseljük benne a nem feltétlenül bio leveskockákat és ételízesítőket). Ezzel szemben legtöbben nagyüzemi kozmetikumokat használunk. Az emberek nagy része több-kevesebb rendszerességgel autóba ül, de még ha környezetvédelmi szempontból tömegközlekedsz, sakkor sem használsz bio-üzemanyagokat. Nem is beszélve a bio-üzemanyagok ellentmondásos környezetvédelmi megítéléséről.

Egyszóval a természetes kategóriában minden relatív.

Hogy mikor jó, és mikor nem fontos annyira ragaszkodni a természeteshez, azt egy következő cikkben járjuk körül.

Most koncentráljunk a kozmetikára:

Hol húzódik a természetes határa a kozmetikában?

Azzal senki sem vitatkozik, hogy a legszigorúbb értelemben vett „természetes alapanyagok” a növények. Gyümölcsök, zöldségek, gyógyító füvek, virágok. Természetesen kizárólag ezekből modern kozmetikumot készíteni lehetetlen.

Könnyű bővíteni ezt a kört. Hiszen évezredek óta préselnek az olíva bogyóból olíva olajat, a napraforgómagból napraforgóolajat, és még sokféle alapanyagból valamiféle zsiradékot. Ezeket az alapanyagokat már nem változtatás nélkül származnak a természetből, de mégis nagyon szeretnénk természetesnek nevezni. Ezek az alapanyagok már jelentősen megnövelik a készíthető kozmetikumok körét, mégis: a modern kínálathoz képest még mindig nem adnak elegendő változatosságot.

Ha nem engedjük, hogy a kozmetikum-alapanyagok kémiai változásokat szenvedjenek, miközben a kencedobozba bekerülnek, akkor már csak egyetlen lehetőségünk van a növények módosítására: a kivonatok készítése. Hogy milyen oldószerben az persze nem egészen világos, hiszen tradicionálisan csak a víz, az alkohol és a zsiradékok jöhetnek szóba. Modern glicerines kivonatok a kémiai reakciók (így az elszappanosítás) kizárása miatt nem állnak rendelkezésünkre.

Érezhetjük, hogy tonikok, lemosók és balzsamok kivételével egyelőre minden kozmetikumformát kizártunk. Ráadásul a tartósításukkal is nagy bajban lennénk egy ilyen szabályrendszer segítségével.

Friss kozmetikumok hatékonysága

Az így készíthető kozmetikumok vagy balzsamok, vagy frissen kikevert kozmetikumok.

Aki próbált már ilyesmiket a bőrén (banán-joghurt pakolás, zabpehely-kence és társaik), tudja, hogy hatékonyságban nem állnak távol a modern kozmetikumoktól. Sőt! Esetenként túl is szárnyalják azokat. De a modern ember számára nagyon nehézkes a használatuk. Nem is azért, mert soká tart elkészíteni őket. Inkább azért, mert gondolni kell rá: be kell illeszteni a napirendünkbe. Modern nőknek gyerekek és munkahely mellett minden perce ki van számolva reggelente, nem jut 10 perc arra, hogy avokádó-kencével az arcán reggelizzen.

A tartósítás hiánya miatt ráadásul ezeket a „krémeket” naponta frissen kell készíteni. A kivonatokat is legfeljebb kétnaponta. Az olajok, és a szárított gyógynövény-keverékek bírják csak hosszabb ideig előkészítve a polcunkon. Így ezen termékek széleskörű használata nehézkes.

Természetes illatok természetessége

A természetes illatokat általában természetes forrásból nyerik és állítják elő. Kivonják olcsó illóolajpárlatokból a megfelelő vegyületeket, majd ezeket keverik össze az illatkeverékhez. Az allergén mentes illatok előállításához természetesen az allergén összetevőket kihagyják. Az így készült illatkeverékek persze nem természetes illóolajok (ahogy ezt a kifejezést az aromaterapeuták használják), de nem tagadhatjuk el természetes voltukat. Hívjuk őket talán természetes forrásból származó parfümöknek.