Ti kérdeztétek: Emollientek a bőr felszínén

Anita írta a múlt héten egy Messenger üzenetében: „ Annyi mindent hallani a szilikonokról. Hogy akadályozzák a bőr lélegzését, hogy nem lehet lemosni őket, meg még egy csomó dolgot. De úgy szeretem, ahogy puhítják a bőrömet. Szerinted egyáltalán ne használjam őket? Tényleg olyan rosszak, ahogy olvasom?”

Én már sokat gondolkodtam ezen, és arra jutottam, hogy ez a kérdés egyrészt beleilleszkedik a mostani hidratálásról szóló fejezeteim közé, másrészt pedig ürügyül használom arra, hogy végre az emollientekről általában írjak nektek, különös tekintettel persze a szilikonokra…

Szóval íme a cikk, ami ebből kerekedett.

Félelmek az internetről

Az interneten gyakran, sőt többségében találhatók olyan cikkek, amik féligazságokat sorakoztatnak fel. Néha egészen hitelesnek látszó oldalak cikkei mögött sem igazi tudományos kutatásokból szerzett tudás áll, hanem csak hiedelmek és félelemkeltés.

A kozmetikumok messze nem olyan rosszak, mint a legtöbb ember gondolja róluk. A vicces számomra leginkább az, hogy miközben félünk attól, hogy a kozmetikumok hosszú távon károsan hatnak a bőrünkre, mégis nagyon szorgalmasan használjuk őket. Ez így nem tűnik nagyon okosnak az én fejemben.

Szerintem fontos lenne, hogy az emberek tudással rendelkezzenek a kozmetikumokról, amiket használnak, és tudják a valós hatásokat. Néhány egyéni kivételtől eltekintve ezek egyike sem nagyon súlyos, de azért érdemes odafigyelni rájuk, ha tehetjük. Nagyon figyelmesen tájékozódjuk hát az internetről, keressük a hiteles forrásokat!

Emollientek valójában

Az emollientek a hidratálókrémek fontos összetevői (https://www.hazikence.hu/2019/02/ti-kerdeztetek-hidratalo-kremek-a-piacon/). Alapvető funkciója, hogy egy passzív védőréteget húzzon a bőr felszínére, ami nem vízáteresztő réteg, így nem engedi át magán a párologni vágyó vízmolekulákat. Így hidratáltabb állapotban tartják bőrünket. Eközben azonban több dolgot is tesznek egyszerre:

1. egyrészt valóban „hidratálják” a bőrödet, tényleg kellemes, vízzel jól telt, puha bőrérzet marad utánuk.
2. másrészt nehezebben válnak le a leválni készülő szarusejtek, hiszen „beleragadnak” ebbe a rétegbe. Így felhalmozódhatnak a bőr felszínén. Nem véletlen, hogy a mesterséges emollienteknek általában nagyobb a komédogenecitása. A felhalmozódott szarusejtek ugyanis ekkor már szennyeződések, eltömhetik a bőr pórusait, és nehezen eltávolíthatók lehetnek. Csak jó alapos mosakodással lehet jól megszabadulni tőlük.
3. harmadrészt, megzavarják a védőréteg felső régióinak szerkezetét
4. és végül negyedrészt, ha a természetes hámlás során lekerülnek a bőr felszínéről (ami néhány órán belül, nem egyenletesen, de mindenképp bekövetkezik), akkor teljesen védtelenül hagyják a bőrfelszínt, és megint kiteszik a túlzott kiszáradásnak. Ilyenkor nem tesz mást a felhasználó, csak fogja a krémesdobozt, és újra bekeni vele a bőrét.

Nem lélegzik a bőröd?

Én nehezen értettem meg, hogy ez nem azt jelenti a mindennapi szóhasználatban, hogy nem kapnak oxigént a bőr sejtjei. Ezzel természetesen nem lehet gond. De mivel egyes emollientek eltömíthetik a bőr pórusait, így persze valóban igaz, hogy bizonyos anyagcsere folyamatok nem szabadon alakulnak egy ilyen emollientekkel túlkezelt bőr felszínén.

És a szilikonok?

A szilikonok, főleg a kis viszkozitásúak (cyclomethicone és társai) még a legjobb emollientek közé tartoznak. Nem csoda, hogy nagyon sok gyártó alkalmazza őket kompromisszumként (természetes anyagok + szilikonok). Általában nem növelik a krém komedogenecitását, és könnyen leválnak a bőr felszínéről. mégis nagyon hatékonyan puhítják azt.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nem megfelelően alkalmazott szilikonok is tudnak kárt okozni a bőrünk felszínén, ha hosszú távon túlzottan használjuk őket. De ez így van minden kozmetikai alapanyaggal. A jövő heti cikkben leírom, hogy hogyan javíthatod a szilikonok hatását, hogyan használhatod ki előnyös tulajdonságaikat úgy, hogy elég jól kiküszöbölnöd a hátrányaikat.