Blog

Érdekes információk és aktualitások a kozmetikum készítés világából
27 okt 2017

Ti kérdeztétek: Hogyan moshatok természetes anyagokkal

//
Hozzászólások: 0
/

Tudtad, hogy ez a gyönyörű növény régen kedvelt mosószer volt?

Miután megosztottuk a vadgesztenyés cikket több visszajelzés érkezett. Sok e-mailt kaptam. Legtöbben azt kérdeztétek, hogy milyen természetes anyagokkal lehet még mosni, és pontosan hogyan. A most következő cikkben részletesen összefoglalom azokat az ezeréves módszerek.

A mosóporok előtt

Évezredekkel ezelőtt az emberek vízzel igyekeztek tisztítani a piszkos textíliákat. Hihetetlenül nehéz feladat volt a mosás, talán a legnehezebb házimunkák egyike. A víz nagyon jó oldószer, és némi mechanikai rásegítéssel majdnem minden szennyeződést el lehetett távolítani vele.

Ha ez mégsem sikerült, akkor valamiféle lúgos oldatot használtak. A Zsidó-keresztény kultúrában hamut (ugye tudod, mit jelent, hogy valaki „hamut szór a fejére”. Most már tudhatod az eredetét is. A hamuszórás egy erős tisztító szertartás része volt.). A hamuból a vízben hamulúg oldódik ki. ez olyan erős lúg, hogy még szappankészítésre is használható, hát még a textíliák tisztítására!

A Védikus kultúrában, és a római városállamokban inkább a vizeletet hagyták kicsit megerjedni. A folyamat során ammónia keletkezik, ami szintén egy elég lúgos anyag, és alkalmas a makacs foltok eltávolítására. Persze utána sok illatosítás és utómosás szükséges.

Mivel a mosás ilyen nehéz munka volt, ráadásul a lúgos anyagok elég csúnyán bántották a mosásra kényszerülők bőrét, ezért igazi forradalom volt a 19. század közepe-vége felé a szappan alapú mosószerek megjelenése.

Manapság már a mosószerek nem szappanból készülnek, de még ma is tudsz szappannal mosni. Hogy pontosan hogyan, azt ebben a cikkben összegyűjtöttük számodra.

Finom textíliák

Ezer évvel ezelőtt nem nagyon volt választék a textíliák anyagában. A széles körben csak a gyapjú a len és a kender volt elérhető. Ebből készítették a közrendűek a ruháikat. Bár a kenderből elég finom szál készülhetett, azért a mai textilekhez képest ezek a ruhák durvák voltak, és nagyon jól bírták a használatot. A gazdagabbak azonban hozzáférhettek gyapotból, selyemből készített ruhákhoz is. Ezeket már nem lehetett olyan könnyen sulykolófával áztatni a patakban, és a lúgos oldatok is erősen károsították őket.

A 19 század közepén, az iparosodás kezdetén azonban hamar megjelentek a különböző műanyag szálakból készült ruhák, amik bizony nem bírták olyan jól a gyűrődést. Ezeknek valami finom mosószer kellett.

A falusi asszonyok hamar rájöttek a megoldásra. A szappanfű növény (Saponaria Officinalis) hatalmas mennyiségű szaponint termel. Érdekes megnézni a sérült növényt egy nagyobb eső után a mezőn: olyan mintha valamiféle mosószerrel öntötték volna le: habos lé áll megszilárdulva a szárán.

Hamarosan elkezdték használni ezt a növényt a finom textíliák, fehérneműk mosására. A múlt század elején még termett elég szappanfű az alföldi mezőkön ahhoz, hogy a mosási igényeket kielégítse.

A vadgesztenye

A Vadgesztenye fa nem őshonos növény Magyarországon. A török hódoltság korában kerültek az első példányok hazánkba. A déli népek már régóta kertjük díszének tekintették a gyönyörű, érdekes felépítésű vadgesztenyefákat.

Kétségtelen tény, hogy a vadgesztenye megérdemelne egy külön cikket. A fa minden része gyógyító hatású, és a magot is annyi mindenre használhatjuk a háztartásunkban, hogy érdemes róla külön is beszélni.

De most csak a mosóhatását mutatom be. Szaponin tartalma vetekszik a mindannyiunk által jól ismert mosódióéval. Ráadásul használni sem bonyolultabb a barna magocskákat, mint az indiai testvérét.

A szaponin egy természetes habzó anyag. A fitoterápiában köptetőnek használják, de mivel maga is emulgeáló hatású, ezért mosásra is alkalmas.

Ilyenkor, az érési szezonban nagyon hamar megszedhetjük az egész évre való mosószerünket valamelyik parkban. A vadgesztenyét, összegyűjtés után, még frissen négy részre vágjuk, és jól szellőző zsákocskákba töltjük. Mosáskor a mosódióval egy-az egyben használható: 8-16 db negyedet egy kis mosózsákba töltünk, és a mosódobba helyezzük. Az öblítő helyére erős illatú illóolajat (ylang, fahéj, szerecsendió, kakukkfű, teafa) teszünk. a mosópor helyére tehetünk egy kevés mosószódát, hogy erősítsük a mosó hatást, de finom textíliák mosásához ez nem javasolt.

Ezután egyszerűen indítsuk el a mosógépet. Ez a módszer a Magyarországon elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb mosási módszer.

Modern lúgos anyagok

Aki nem akar mosószerrel mosni, még manapság is keresi az egyszerű lúgos sókat, a szódabikarbónát, mosószódát, vagy annak oxidálni képes párját, a nátrium-perkarbonátot.

Mosáshoz mindhármat a mosópor helyett használjuk. A szódabikarbóna a legkíméletesebb és leginkább fehérítő hatású közülük. A mosószóda erőteljes mosó hatását leginkább az erős mosást igénylő textíliákhoz ajánljuk. A perkarbonát leginkább folttisztító: használatával 60 fokon még a csokifolt is kimosható a ruhákból.

Csak adagoljunk egy evőkanálnyit belőlük a mosógépbe, a mosópor helyére. Öblítőként használjunk ecetet, amibe belekevertük a mosóparfümöt, vagy az előbb említett illóolajokat.

Szerinted melyik módszer a legjobb? van valamelyikről tapasztalatod? Írj nekünk a Facebookon, hogy megoszthassuk másokkal is!