Blog

Érdekes információk és aktualitások a kozmetikum készítés világából
23 Sze 2017

Ti kérdeztétek: Félelmetes kemikáliák a kozmetikumokban?

//
Hozzászólások: 0
/

Petra kérdezte a Facebookon a minap:

„Miért használnak a nagy kozmetikumgyártó cégek annyiféle kemikáliát a kozmetikumaikban? Miért nem oldják meg egyszerű, a természetből is hozzáférhető anyagokkal? Olvasom az INCI listákat, és szinte semmit sem értek belőle, pedig gyógyszerész vagyok, és elég hosszú neveket is meg tudok érteni!”

A válasz nem egyszerű. Cserébe tulajdonképpen nagyon logikus. A hajtás után elolvashatod:

Mik azok a kemikáliák?

Az emberek általában azokat a kozmetikai összetevőket hívják kemikáliáknak, amik nem ismerősek a mindennapi életükből. Nem hívják kemikáliának az avokádó olajat, mert tudják, hogy az az avokádóból préselt olaj, és az avokádót ismerik. De nem mondják kemikáliának az ázsiai gázló kivonatát sem, mert -bár a növényt nem ismerik – feltételezik, hogy van egy növény, amit valakik már évezredek óta használnak, így ez az anyag nem lehet csak úgy „kemikália”. De ebbe a kategóriába sorolják gyakran a glicerint is, mert olyan sok és ellentmondásos dolog kering róla az interneten. És ide sorolják a Decyl Glücoside-ot is, hiszen ez egy mesterségesen előállított anyag.

Az emberek nagy része általában nem nevezi kemikáliának a szódabikarbónát és a citromsavat, pedig azok sem köthetők semmiféle növényhez. E fentiekből az a kép látszik kirajzolódni, hogy az emberek által „kemikáliának” nevezett anyagok összefoglalásához az Ezredéves emberi tapasztalat a kulcs.

Ennek a cikknek a témájához fogadjuk el ezt a definíciót. Tehát: kemikália az az anyag, amihez az emberiségnek nincs legalább 200 éves tapasztalata, így (elvileg sem) nem tudjuk a szüleinktől megtanulni, hogyan kell használni.

Minden olyan anyag, ami nem kemikália, jótékony hatású?

Természetesen nem! gondoljunk csak a gyilkos galócára. Vagy a beléndekre, nadragulyára, gyűszűvirágra. Csupa-csupa mérgező növény. Persze kivonataikat az orvostudomány gyakran használja. De semmiképpen sem használhatók kozmetikumokban!

Mégis: még mindig az ezeréves tapasztalat körében maradhatunk. Az emberiség legalább ötezer éve tudja, hogyan használja a légyölő galócát (a sámánok, a sámándobon ülve ezzel idézik elő az utazásaikat). Elég pontosan lehet tudni az adagolását, és a hasznát. A javasasszony kétszáz éve még tudta, mennyit adhat, és hogyan készíthet el a gyűszűvirágból, ha szívbeteget kezelt. Manapság ez a veszélyes tudás elhalványult, de az emléke még él az emberiségben. Ezért ezektől az anyagoktól sokkal kevésbé félünk, mint a manapság nagy tömegben bevezetett új anyagoktól.

Minden kemikália árt nekünk?

Természetesen nem.

Erre a legegyszerűbb magyarázat az, hogy a valaha élt emberek harmada még ma is él a Földön. Bizony, ilyen sokan vagyunk most. Ezért ha bevezetnek egy új kozmetikum alapanyagot, nagyjából 15-20 év alatt akkora emberi tapasztalatra teszünk szert, ami régebben csak évszázadok alatt sikerült. Ezért tudunk már olyan sokat az SLS-ről, a különféle tartósítószerekről, a glicerinről, és a többi múlt század közepe óta használatos kemikáliáról. Most már jól tudjuk, mik okoznak kárt nekünk, mik hatásosak, és a tudományos kutatásoknak hála, valamennyire azt is, hogy miért.

Ennek a tudásnak a birtokában azokat a kozmetikum alapanyagokat, amik nem változtatják meg a bőr biológiáját, csak fizikai hatással rendelkeznek (szilikonok, emollientek, gyengédebb tenzidek) elég jól ismerjük. Mások tulajdonságait elég sok bizonyíték támasztja alá. Természetesen vannak szakmai viták a kozmetikai tudósok között. Ezen kívül minden alapanyaghoz hatalmas pénzügyi érdekek rendelődnek. Mégis, ha lassabban is, mint lehetne, az elmúlt évszázadokhoz képest viharos gyorsasággal törnek át az új tudományos eredmények. Az ennek hatására megváltozó vásárlói igények pedig kikényszerítik a piactól az összetétel megváltozását. Így került le a napirendről az elmúlt időszakban az SLS, a parabének, ritkult az allergén tartósítószerek használata is.

Nagyjából elmondhatjuk, hogy a most forgalomban lévő kemikáliák legnagyobb része minden mérce szerint biztonságos. Legalábbis, ha nem használunk belőlük túlságosan sokat.

Miért használnak a kozmetikumok gyártói kemikáliákat?

Azért mert olcsóbbak és megbízhatóbbak, mint a természetes anyagok.

Amíg a levendula illóolaj évente más és már összetételű, addig annak fő hatóanyaga, a linalool, mindig ugyanolyan minőségben kerül hordóba, így mindig ugyanolyan minőségű, és illatú. Ez igaz a növényi olajokra, és az emollientekre is. Ezért egy hosszú távú nagyüzemi gyártáshoz egyszerűen megbízhatóbban használhatók, mint a természetes anyagok.

Bizony, a természetes anyagok használata néhány környezettudatos gyártón kívül a kis műhelyek és az otthoni konyha terepe.

Jobbak-e a természetes anyagok a kozmetikumokban, mint a kemikáliák?

Igen.

Kevés az az elmélet, ami ezt alátámasztja, de annál több gyakorlati példával tudjuk alátámasztani hogy a válasz ilyen egyszerű. Tanítói praxisomban számos örömhírrel gazdagodtam már, ami arra utal, hogy a természetes kozmetikumok használata évtizedes bőrbetegségeket mulasztott el hetek alatt. Másokat meg jelentősen enyhített.

Ezért, ha teheted, magad és a családod jólléte érdekében keresd a természetes kozmetikumokat a boltokban, és a webshopokban.