Blog

Érdekes információk és aktualitások a kozmetikum készítés világából
30 jún 2017

Kozmetikumokról: Mit várhatsz a biokozmetikumoktól? (I.)

//
Hozzászólások: 0
/
Címkék: ,

Az emberek nagy része szinte mitikus jelentőséget tulajdonít az biokozmetikumok használatának. Fontos kutatások bizonyítják, hogy a felhasználók között két fontos felhasználói csoport van: az egyik, akiket egészségtudatosnak nevezhetünk, és a másik csoport aki egy környezettel való harmonikusabb együttélést várnak ezen kozmetikumok használatától.

De a kutatásoktól függetlenül is mindannyian azt gondoljuk a biokozmetikumokról, hogy egészségesebbek, drágábbak, mint a hagyományos formulálású kozmetikumok. Ráadásul – talán ettől nem függetlenül – azt is gondoljuk talán róluk, hogy hatékonyabbak is.

De vajon mi igaz ezekből az elvárásokból? mit várhatunk valójában a biokozmetikumoktól? Erről olvashatsz bővebben a hajtás után.

Mit várunk általában a biokozmetikumoktól?

A kutatások szerint tehát alapvetően három dolgot várunk a biokozmetikumoktól:

  • egészségesebb életet (kemikáliák elkerülését)
  • hatékonyabb kozmetikumokat (szemmel látható, hamar jelentkező hatást)
  • egy teljesebb, holisztikusabb, természetközelibb életet

Ezek közül ebben a cikkben az első kettőről fogok beszélni. A harmadik pont kifejtése egy nagyobb téma, arról a cikksorozat következő részében lesz szó.

Persze az első két kérdés megválaszolásához is nagyon fontos, hogy legyen valamiféle képünk arról, hogy mik valójában a biokozmetikumok? Vajon milyen szabályrendszer alapján írhatják rá a gyártók a kozmetikumok címkéjére, hogy „bio” vagy „organic”?

Mik is tulajdonképpen a biokozmetikumok?

A szabályozás egy külön történet, szintén megér talán egy cikket. De most ebben a cikkben fogadjuk el azt a szabályt, hogy a „bio” vagy „organic” megjelöléssel ellátott termékek általában környezetbarátok. Ez azt jelenti, hogy termelésük során figyelembe vették a Föld „érdekeit”, azaz lehetőség szerint megújuló forrásból származó alapanyagokból, környezetbarát technológiákkal készítik a kozmetikumokat.

Ez nagyon fontos dolog! A „bio” tanúsítás nem egészségvédelmi, hanem környezetvédelmi kategória! Persze a két elv nem kerül gyakran összeütközésbe egymással, de azért természetesen nem is fedik egymást teljes mértékben.

Egy triviális példa erre a Sodium Coco Sulphate: ez a kozmetikai összetevő kémiailag jó közelítéssel ugyanaz, mint a vásárlók által az utóbbi években méltán kiutált Sodium Lauryl Sulphate, ismertebb nevén SLS. A különbség köztük, hogy az előbbit megújuló forrásból (kókuszvajból), környezetbarát technológiákkal állítják elő, míg az utóbbi a kémiai ipar terméke.

De vajon egészségesebb lesz-e attól az anyag maga, hogy növényből állítják elő? Az SLS több kutatás bizonyítéka alapján nagyon káros a bőrünk számára: Nagy mennyiségben bejuthat az élő hámsejt sejtjei közé, sőt a sejtekbe is. Ezzel persze rendesen megzavarja azok működését.

De nem használhatók biokozmetikumokban kőolajszármazékok, szilikonok, PEO módosított kozmetikai összetevők. Legalábbis amíg a kutatók ki nem találják a módját, hogyan lehet őket megújuló forrásból előállítani.

Akkor most tulajdonképpen mi szabad és mi tilos?

A kozmetikumok minősítésénél a minősítő szervezetek mondják meg pontosan mit szabad és mit nem. Különböző minősítő szervezetek különböző kritériumrendszerek alapján dolgoznak, de legtöbben legnagyobb mértékben a környezetvédelem szempontjait veszik alapul.

Ez azt jelenti, hogy nem minden minősítő szervezetnél szabad ugyanazt használni, és az arányok is változók lehetnek. Ha tehát biokozmetikumot keresel érdemes olyan minősítő szervezet pecsétjét keresni, amik nagyok, ismertek, vagy legalábbis nyilvánosan letölthető kritériumrendszer alapján dolgoznak.

Várhatunk-e a biokozmetikumoktól kemikáliák nélküli kozmetikumokat?

Ez attól függ, hogy mit nevezünk „kemikáliának”. Ha olyan anyagokból készült kozmetikumokat szeretnél használni, amikben kizárólag „tiszta” azaz természetes anyagok vannak, akkor ki kell ábrándítsalak: ilyen kozmetikum manapság nagyon kevés található a boltok polcain. Otthon is nagyon nehéz ilyet csinálni. Olyat, ami a felhasználói igényeknek maradéktalanul megfelel, olyat lehetetlen.

Persze minden azon múlik, hogy mit gondolunk „tiszta” természetes anyagnak.

  1. Ha az a természetes anyag, ami mérhető mennyiségben megtalálható a környezetünkben, akkor továbbra is fenntartom az állításomat.
  2. Ha az a természetes anyag, ami akármilyen kis mennyiségben is, elvileg megtalálható valamiféle növényben a Földön, és nagy mennyiségben is előállítható megújuló forrásból, akkor még mindig nagyon nehéz a dolgunk. A legnehezebb dolgunk az emulgeátorral és a tartósítószerrel van. Professzionális, a mai igényeket kielégítő kozmetikumok így sem készíthetők, de legalább valamiféle kozmetikumot összeállíthatunk így.
  3. Ha a természetes anyag definíciójában megengedjük azt is, hogy a szervezet által sokszor és könnyedén használt kémiai reakcióval (észterképzés és hidrolízis) módosíthassuk az előző pontban bemutatott anyagokat, akkor már igazi, professzionális kozmetikumokat tudunk előállítani. Ezek azonban még mindig nem elégítik ki maximálisan a nagyközönség elvárásait, többek között elég nehéz belőlük „30 másodperc múlva rásminkelek” típusú kozmetikumot előállítani.
  4. Ezért a minősítő cégek gyakran elfogadnak még más, környezetbarát molekulamódosítási stratégiákat is (hidrogénezés, redukálás, oxidálás). így már előállíthatók azok a gyorsan hasznosuló emollientek is, amik az esetleg szükséges gyors felszívódást, vagy a szilikonszerű bőrérzetet megvalósítják a kozmetikumban.
  5. De ez még mindig nem elég. A legtöbb minősítő szervezet megenged még a fentiek mellett fontos kivételeket. Ezek egyáltalán nem természetes anyagok, de szükség van rájuk valamilyen speciális cél elérése szempontjából. Persze a tartósítószerekkel van a legnagyobb probléma: nincs olyan természetes tartóstószer, ami a kozmetikumból ki tudná zárni a mikroorganizmusokat olyan hosszú távra, ahogy a boltban elvárnánk tőlük. De engedélyeznek speciális anyagokat a tisztálkodószerekbe, a hajbalzsamokba, a szappanokba, és néhány más termékbe is.

Ezért tehát teljesen „tiszta” kizárólag természetes anyagokból álló biokozmetikum alapjában véve nagyon kevés van. De az is igaz, hogy a biokozmetikumok elég jól megszűrve használnak nem természetes anyagokat, tehát használatukkal mindenképpen kevesebb mesterséges anyaggal vesszük körül magunkat (a fenti értelemben).

Várhatunk-e a biokozmetikumoktól nagyobb hatékonyságot?

Elvileg nem. De a tapasztalat mégis az, hogy igen. A biokozetikumok a felhasználók szerint kb. 50%-kal hatékonyabbak, mint nem bio társaik.

Hogy ennek mi az oka, nem tudjuk pontosan. De mindenki, akinek van tapasztalata természetes anyagokkal természetesnek találja ezt az eredményt.

Az én tippem szerint azonban nem lesz ez mindig így. Azt gondolom, hogy a kozmetikai vegyészet fejlődésével a biokozmetikumok is egyre kevesebb közvetlenül a természetből származó anyagot fognak tartalmazni, mint manapság.

Ráadásul sajnos sehol sem találtam felmérést arra vonatkozóan, hogy a minősített biokozmetikumok, és az igényesen formulált, sok természetes anyagot használó, de nem bio márkák hogy állnak egymáshoz képest hatékonyságban. Véleményem és tapasztalatom szerint hatékonyság és a felhasználás hatékonyságát tekintve a természetes/mesterséges okos kombinálásával lehet a legjobb tulajdonságú kencéket előállítani. (Nálam ez kb 97-99% természetes anyag a fenti fejezet 3. kategóriából (a vízen kívül legalább 50-80% a 2. kategóriából), a maradék pedig valamiféle mesterséges adalék vagy 5. kategóriás anyag).

Honnan tudhatom meg, hogy egy kozmetikum mennyire lehet hatékony?

Próbáld ki.

Ha megvétel előtt szeretnéd megtudni, akkor muszáj megértened a kozmetikum INCI listáját. És nem elég lefordítani az INCI neveket, de meg is kell érteni a kozmetikum összetételét, hogy megérthesd, hatékony lesz e a kozmetikum arra a célra, amire megvennéd.

Ha szeretnél többet tudni az INCI listákról, keresd az ezzel foglalkozó tanfolyamunkat.