Blog

Érdekes információk és aktualitások a kozmetikum készítés világából
25 feb 2017

Az olajos kivonatok

Az olajos kivonatok világa általában ingoványosabb terület a kozmetikumkészítők számára, mint a vizes fázisba való társaiké. Noha hatékonyságukat talán semmi nem múlja felül, mégis, mivel olajos kivonatot nehezebb készíteni és drágább is, ezért sokkal kevesebb készül belőle otthon, mint amit a felhasználás indokolna.

A másik hiba, amit a kozmetikumkészítők el szoktak követni, hogy a nem megfelelő növény olajos kivonatot használnak a zsíros kozmetikumokba. Láttam már olyan aloés ajakápolót, amiben olajos aloé kivonatot alkalmaztak hatóanyagként. Az aloé bőrápoló hatóanyagai azonban nem oldódnak olajokban, ahogy sok más növényé sem, így ezek kivonatát a kozmetikumba tenni fölösleges.

A cikksorozat első részében a vizes fázisú kivonatok készítését vettem sorra. A mostani cikkben az olajos macerátumok készítésének titkairól mesélek. A cikksorozat következő – harmadik részében a webshopokban található kivonatok kiválasztásának szempontjait mutatom majd be.

Olajos kivonatok fajtái

Az olajos kivonatokat nagyon sokféleképpen csoportosíthatjuk. Számomra azonban a legjobban tetsző módszer az, hogy a kivonó olaj fajtája alapján állítom őket hadrendbe.

Ebből a szempontból én háromféle, egymástól tulajdonságaiban nagyon különböző kivonattípust különböztetek meg:

  1. Ha frakcionált kókuszolajat, vagy más emollient hatású anyagot (pl. coco-caprylate-ot, vagy squalane-t) használsz kivonószerként, akkor az ilyen kivonat kozmetikai tulajdonságait nagyrészt a kivont hatóanyag fogja meghatározni. Az ilyen kivonatok jól használhatók zsíros bőrre szánt készítményekben, és olajos szérumokban is. Gyorsan felszívódnak, védik a bőrt és hatóanyagtartalmuk meglehetősen magas lehet.
  2. Ha finomított, és omega-9 vagy omega-6 zsírsavakban gazdag olajokat választasz kivonószerként, akkor a kivonószer tulajdonságai már erősen beleszólnak a kivonat tulajdonságaiba. Napraforgóolajos kivonatok bizony nehezen felszívódó sajátságot adnak egy kivonatnak, míg a szőlőmagolajtól könnyű, gyorsan felszívódó, ámde borsos árú kivonatot kaphatunk. Az ilyen olajok általában nehezen avasodnak (minél jobban finomítottak, annál nehezebben), így a kivonataik tartósak, megromlásuktól nem kell tartanunk.
  3. Ha az olajok kísérő anyagait tartalmazó, nagyrészt finomítatlan olajokban készíted a kivonataidat, akkor azokat gyorsan fel kell használnod, rövid szavatossági idejű krémekbe. Ezek a kivonatok gazdagok, és sérülékenyek. Használatukat csak akkor javaslom, ha valamiért nagyon sok hatóanyagot kell belezsúfolni egy krém zsíros fázisába.

Mindhárom macerátum-típus alkalmazásának megvannak a maga ideális körülményei. Tulajdonságaiknak megfelelően kezeld és használd őket.

Olajos kivonatok készítése

Már az elkészítésükben is lehet némi különbség. Ahhoz, hogy ezt megértsd, először tekintd át a kivonatkészítés két fő módszerét:

  1. A lassú, hideg módszer azt jelenti, hogy a gyógynövényeket hidegen beleteszed az olajba, és ott két-három hétig állni hagyod őket. Ezt minden növénnyel elvégezheted. A meleg nem roncsolja a növények hatóanyagait, hiszen szobahőmérsékleten dolgozol. A kivonat lassan, természetesen készül, minden hatóanyag egyöntetű kioldódásával. Ha a néhány hetes állás után úgy ítéled meg, hogy töményebb kivonatot szeretnél, akkor csak cseréld friss növényre a kiázott részeket, és folytasd a kivonást. Így készül a kamilla illatú kamilla kivonat, vagy a vérvörös orbáncfű macerátum is.
  2. A gyors, meleg módszer során a növényeket beletesszük az olajba, és a sütőben, vagy bármely más melegítő eszközben 80-100 fokra hevítjük. Ilyenkor nagyon gyorsan, páróra leforgása alatt kész kivonatot készíthetünk. Ilyen kivonatot érdemes készíteni fűszerporokból, vagy gyökerek frissen őrölt poraiból is.

Mindkét kivonat készítésénél ügyelj arra, hogy száraz, vagy legalább fonnyadt növényeket tegyél az olajba. Ugyanis a vizes növénytől megromlik, megpenészedik az olaj, és elromlik a kivonat is.

Ha már tudod, hogy hogyan készítsd el a kivonataidat, akkor már csak arra kell figyelned, hogy a megfelelő növény hatóanyagait próbáld meg ezzel a módszerrel a kencédbe tenni. Fontos lenne tehát tudnod, hogy a növényed milyen hatóanyagokat tartalmazhat, és hogy az ki fog-e oldódni a maceráló olajban.

Milyen hatóanyagokat tartalmaznak

Az olajok ugyanis kizárólag olajokban oldódó hatóanyagokat oldanak ki a növényekből. Ne várjunk tehát értékes hibiszkusz macerátumot, hiszen a hibiszkuszvirág minden hatóanyaga szélsőségesen vízben oldódik. A piros színanyaga is, a benne lévő C-vitamin is, és a hámlasztó savas hatóanyagai is. Ugyanez igaz az aloe-ra is: Kozmetikai szempontból fontos hatóanyaga, a szénhidrát-szerű növényi nedve vízoldható. Belőle az olajos kivonatokban csak nyomnyi mennyiség található.

Szívesen kioldja azonban az olaj a magokból a zsíros olajat (lenmagból, kendermagból, tökmagból), vagy bizonyos flavonoidokat, karotinoidokat, és egyéb hatóanyagokat.

Általában azt gondoljuk az anyagokról, hogy vagy zsírban, vagy vízben oldódnak. De ez nem teljesen igaz. Az illóolajok általában olajban oldódnak, de bizonyos részük a desztilláció során is beleoldódik az aromavízbe. Ettől lesz az illatos virágvíz.

Ugyanígy a növények hatóanyagai is nagyobb mennyiségben oldódnak egyik-vagy másik oldószerben, de az azért általában nem igaz, hogy ami egyikbe kioldódik, az nagyon nem oldódna a másikban. Példa erre a klorofill: ha teát készítünk, az is zöld színű lesz először, csak utána, a klorofill bomlása után lesz sárgás színű. A zöld növények olajos macerátumai bizony gyakran sötétzöldek. Látható azonban a különbség: míg a vízben csak kis mennyiség oldódik, a víz mindig csak halványzöld színű lesz, addig az olajok egészen átlátszatlan sötétzöldek lesznek a bennük lévő zöld növényektől.

Mely növényekből készíts olajos kivonatot?

Ezek után persze egyszerű azt mondani, hogy minden növényből bármilyen kivonatot érdemes lehet csinálni, hiszen valamennyi azért minden kivonószerbe beleoldódik a hatóanyagok közül.

Mégis egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kivonatot érdemes csinálni: azt, amelyikben a legtöbb hatóanyagot tudjuk raktározni.

A kamilla növényből csinálnak olajos és vizes kivonatot is. Az olajos kivonat gazdagabb lesz az illóolajban, a vizes pedig a flavonoidokban és a bevonó komponensekben.

De kizárólag olajos kivonatot érdemes készíteni a körömvirágból, az orbáncfűből, a karotin tartalmú élelmiszerekből (paprika, sárgarépa, homoktövis)

Érdemes olajos kivonatot készíteni az olajos magokból, ha valamiért nehezen hozzáférhető a préselt olaj (lenmag, kendermag, mák, dió).

A következő cikkben, a jövő héten a webshopokban található növényi kivonatokról fogok írni Nektek.