Blog

Érdekes információk és aktualitások a kozmetikum készítés világából
26 jan 2017

Ti kérdeztétek: Miért nincsenek érthető nyelven az összetevők a kozmetikumok címkéjén?

Marci azt kérdezte a múltkori Üzleti Tanfolyamon, hogy miért kell ilyen érthetetlen néven feltüntetni a kozmetikumok összetevőit a címkén. Hiszen ez megnehezíti az eladó dolgát (minden egyes alapanyagnak meg kell keresni, és betű szerint kimásolni az INCI nevét), meg a vevőnek is (aki egyszerűen nem érti, mi van a címkére írva).

A szabály

A szabály pontosan azt mondja ki, hogy a kozmetikumok címkéjén az összetevő listát az „Ingredients” szót követően a nemzetközi nevezéktannak megfelelően (INCI, azaz International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) a koncentrációjuk alapján csökkenő sorrendben kell feltüntetni.

A szabály azt nem tiltja, hogy a címkén szereplő nyelven is szerepeljenek a nevek, azaz, hogy legyen még egy lista, amin az „összetevők” szó után magyarul is felsorolod az alapanyagokat.

Persze a doboz kicsi, a címke információ meg nagyon sok, így általában egyszerűen nem fér el a dobozon még egy összetevő-lista. Így morogva bár, de mégis az INCI lista egyedül marad a végső megoldás.

Nemzetközi nevezéktan

Az emberek már nagyon régóta álmodoznak arról, hogy egy olyan közös nyelvet vezessenek be, amit világon minden ember egyszerre és ugyanúgy ért. Az ókorban az azonos kultúrák közös nyelven beszéltek, és a Római Birodalom világhatalomra jutása után, a középkor végéig a latin volt ez a nyelv. Persze a középkorban sem beszélt mindenki latinul, de legalább a művelt (beavatott) emberek maradéktalanul megértették egymást.

A tudomány első szárnybontogatásakor a francia, majd a német lett a tudomány elfogadott nyelve. A kémiában nagyon sok esetben megtartották a görög és a latin elnevezéseket. A 20. század közepétől az angol egyértelműen átvette a közös nyelv szerepét majd minden tudományterületen, de a természettudományokban mindenképpen.

Az INCI nevek ennek megfelelően, szinte természetesen alakultak ki. A növényi alapanyagok esetén megmaradtak a latin elnevezések, de a növényi rész neve már angolul kerül az INCI névbe (pl. Anthemis Nobilis Flower extract). Ezen kívül kémiai neveket találunk az Ingedients szó után (Caprylic/Capric Trigliceride), amik természetszerűleg görög/latin szerű szavak. És persze van néhány hibrid még (pl. Hidrogenated Castor Oil, vagy Sucrose Olivate), ami mindig kémiailag módosított növényi összetevőt jelöl.

Miért van szükség az INCI-re?

Mert különben hatalmas káosz lenne az alapanyag-nevek között, amit nagyon nehezen lehetne kibogozni. Ezért minden összetevőre megalkotnak egy nevet, ami pontosan, mindenkinek, a világ minden táján ugyanazt jelenti. Így elkerülhetjük azt a káoszt, ami pl. a növénynevekben uralkodott a 19. század végén: mindent mindenhogy hívtak, így egy-egy gyógyszer összetevőit nagyon nehéz volt azonosítani olyanoknak akik pl. csak ugyanannak az országnak két különböző táján éltek.

De miért nem lehetnek ezek a vásárló számára is érthető nevek

Mert itt Európában is több mint húszféle nyelvet használnak a vásárlók. Sok terméket több országban forgalmaznak. Ráadásul a növénynevek, mint a kamilla, vagy levendula nem egyértelműek mindig, hiszen nagyon sokféle növényt hívunk pl. kamillának. Még olyat is, aminek egyáltalán nincs semmiféle gyógyító hatása.

De mindezek felett: az alapanyag gyártók, és még inkább a kozmetikumok gyártói igencsak hajlamosak eufémizmusokat használni, amikor egy összetevőt meg kell nevezni. Megnézte már valaki, hogy hányféle „kókuszvajból származó, természetes eredetű” emulgeátort, vagy tenzidet lehet kapni manapság a boltokban? És megkérdezted már valakitől, aki ért hozzá, hogy abból valójában melyik felel meg a természetesség kritériumainak?

Talán ez a legfontosabb oka annak, hogy az EU ebben a kérdésben nagyon szigorú: eufémizmusok helyett nevezzünk meg mindent pontosan annak, ami valójában.

És így most minden egyértelmű?

Természetesen nem. A kozmetikai tudomány fejlődése miatt, nagyon sokféle olyan alapanyag van, amik erősen különböznek egymástól, de ugyanaz az INCI nevük. Egy példa erre a mindannyiunk által jól ismert xantán zselésítő. Ezt mikrobiológiai úton állítják elő, azaz egy mikróba termeli számunkra.

De ez az élőlény nagyon sokféle kémiai szerkezetű xantánt tud előállítani (pl. elágazó láncút, vagy egyeneset, nagy molekulatömegűt, vagy kisebbet, stb.), amit mind ugyanazzal az INCI névvel jelölünk. Ráadásul az elkészült molekula utólag is módosítható picit kémiailag. Így ezen a téren még nagyobb a káosz.

Aki próbált már többféle forrásból xantánt venni, az érti miről beszélek: a bioboltban vett xantántól a zselé nem lesz átlátszó, és gyakran még 1% koncentrációban is sokkal jobban folyik, mint a kozmetikai boltban vásárolt átlátszó xantán használatától fél százalékban.

De igaz ez a növényi kivonatokra is. Az egyik boltban talán a kivonat bőr számára hasznos hatóanyagokban dúsított kivonatát árulják, a másikban meg talán egy kamu, hatóanyagot alig tartalmazó készítményt. Gyakran ugyanazon név alatt a kettőt. Az illóolajokról már ne is beszéljünk. Talán egyedül a kémiai nevekről nem merülnek fel kételyek (a Cocamidopropyl Betain mindig ugyanaz a molekula marad).

Az INCI és a rendszer

De az így kialakult káosz még így is sokkal kisebb, mint lehetne, ha a nemzetközi nevezéktant nem vezették volna be. Egész biztos hogy az előző fejezetben felvázolt problémákra is lesz majd néhány éven belül jó válasz. Addig meg együtt élünk a mostani, szerintem elég okos szabályozással. Ha érdekel minket, akkor szánjunk rá néhány napot az életünkből, és tanuljuk meg azokat a szavakat, amiket a kozmetikumok címkéin találhatunk.