Blog

Érdekes információk és aktualitások a kozmetikum készítés világából
19 feb 2016

Káros anyagok a kozmetikumokban

Tényleg vannak káros anyagok a kozmetikumokban? Tényleg akarnak mérgezni bennünket, vagy csak üzleti érdekből? Vagy csak mi használjuk rosszul a kozmetikumokat? Mit tanulhatunk a “tíz legkárosabb összetevő, amit kerülj a kozmetikumaidban?” listák olvasásából? Olvasd az elemzést a vegyész-kozmetikumszakértő tollából!

2011-ben, mikor a Házikence Tanoda elindult már tele volt a net ilyen listákkal. És én akkor megfogadtam, hogy bárhogy kérnek is, én nem fogok ilyen listákat írni.

De azóta eltelt öt év, és én már többet tudok a kozmetikumokról, a kozmetikai lobbiról, a szempontokról,  és az emberekről. Így hát íme: én is megírtam a saját listámat (tényleg van lista, csak kicsit hosszú a bevezető. Kattints, ha csak az érdekel!).

A Kozmetikumokról

Mielőtt azonban listázásba kezdünk beszéljünk egy kicsit arról, milyen szabályok alakítják a kozmetikumok használható alapanyagait.

A kozmetikumok alapanyagai nem a kozmetikumgyártó cég fejéből pattannak ki. Van egy lista, (az INCI lista), amiből a kozmetikumgyártók választhatnak.

A lista minden elemét sokan sokféleképpen vizsgálták, többek között az emberi egészségre (különös tekintettel a bőrre) gyakorolt hatásuk alapján is. Megmérik azt, hogy mennyire hidratálja a bőrt milyen élettani folyamatokra van hatással. Embereken tesztelik az kozmetikai hatásokat.

Persze közel sem olyan akkurátusan, mint a gyógyszereknél, de azért a kozmetikumok alapanyagai is elég sűrű tesztelési szűrőn esnek át, mire a vásárlókhoz eljutnak.

Manapság ugyan már nem fogadják el olyan kozmetikum piacra kerülését, amelynek alapanyagai toxikológiai vizsgálaton nem estek át (ennek nyomait a Termékinformációs dokumentációban rögzíteni kell!). Ebből a szempontból nézve tehát az összes kozmetikum alapanyag biztonságos!

Ezek a vizsgálatok két dologra nem terjednek ki (és a dolog természetes miatt nem is terjedhetnek ki):

  1. A hosszú távú vizsgálatok
    azaz, hogy mit okoz az alapanyag 5-10 évi rendszeres (akár napi többszöri) felhasználás alatt
  2. additív hatások
    mi történik, ha ugyanaz az alapanyag 4-6 különböző kozmetikumból  kerül a bőrünkre.

Ez tehát azt jelenti, hogy mikor a kozmetikumok alapanyagait használni kezdik, újabb “vizsgálatok” indulnak, el, most már élesben tesztelve: a fenti két teszt eredménye csak néhány év, vagy évtized múlva derül ki.

(Közbevetés: ne felejtsük el, hogy manapság a vásárlók körében a nagy populáción történő tesztelések nagyon gyorsan mennek: a Földön élő hétmilliárd ember könnyen tud jó mintaszámú statisztikákat összehozni, akár egy év alatt is. Így kerülnek be és ki pl. az allergén kategóriába az különféle összetevők.)

Ennek ellenére sem régi sem új összetevőkről nem mondhatjuk ki, hogy “káros összetevők”. Hiszen a szó közvetlen értelmében nem azok! De könnyen azokká válhatnak, ha nem használjuk okosan őket.

A kozmetikai lobbiról

A listák készítői mindig az egészségeddel riogatnak, és azt szennyezőkkel, meg kozmetikai lobbival magyarázzák. Azt mondják, azért vannak káros összetevők a kozmetikumokban, mert a kozmetikai cégeknek így könnyebb. Pedig ez nagyon távol áll a valóságtól: miért lenne érdeke egy kozmetikai cégnek, vagy akárkinek, hogy mérgezze a vásárlóit?! éppen ellenkezőleg! A kozmetikai cégnek éppen az az érdeke, hogy minél több vásárlója legyen.

Ehhez persze jó kozmetikumokat kell gyártania. A jónál is jobbakat, ugyanis nagyon nagy a verseny.

Ezért aztán mindent bevetnek: nemcsak figyelik az eladásokat, de nagyon kiterjedt kutatásokat is végeznek abból a célból, hogy kiderítsék: melyik kozmetikum alapanyag miért hatásos, vagy miért nem, mitől allergén és mitől nem. Egyáltalán hogyan működik pontosan a bőrünk, hogy szinte mérnöki pontossággal megtervezhessék az őket legjobban ápoló kozmetikumokat.

A kozmetikai és bőrgyógyászati alapkutatások nagyon nagy részét kozmetikai cégek finanszírozzák a tudás megszerzése céljából. És csak nézzetek körül a neten, hány valód tudományos kozmetikai szaklap létezik szerte a világban, akik ezen kutatók tudományos eredményeit megjelentetik.

Az tehát egyáltalán nem igaz, hogy a kozmetikai cégek mérgeznének bennünket, legyen az akár üzleti érdekből (így olcsóbb kozmetikumot előállítani), akár nemtörődömségből (annyi haszna van, hogy mellé befér ez a kis negatív). A vásárlók ugyanis előbb utóbb megbüntetik érte őket, méghozzá nem is akármennyire.

A szempontokról

Ennek ellenére sajnos tényleg nem igaz, hogy a kozmetikai összetevők biztonságosak. De a kép sokkal árnyaltabb annál, mint ahogy a listák sugallják. Egy kozmetikai összetevő ugyanis nagyon sokféleképpen lehet káros.

Íme néhány ezek közül:

  • Allergén, vagy irritatív
    Ez talán a leggyakrabban észre vehető probléma egy kozmetikummal. Egyes statisztikák szerint a nők fele tapasztalt már élete során olyat, hogy egy kozmetikum hatására viszketett, kiütött, irritált, piros lett, stb. És tegye fel a kezét az a kozmetikumkészítő, legyen bármilyen “bio” beállítottságú is, aki legalább két éve működik, és akinek még nem találkozott vásárlói irritációval a saját készítésű termékei között!
    Mert a bőrirritáció nem “bio” függő. Valaki lehet allergiás a kamillára is! Akkor egyszerűen az a megoldás, hogy nem használ kamillás kozmetikumot. De ha valaki a cocamidopropyl betain-re érzékeny? Hát ne használjon olyan kozmetikumot, amiben ez az összetevő van.

    Persze az utóbbi nem olyan egyszerű: egyrészt, mert majd minden tisztálkodószerben van, másrészt meg mert a tisztálkodószerek száz összetevője közül hogy a fenébe fogom kiszűrni, hogy pontosan mire vagyok allergiás? Amit látni fogok az az, hogy allergiás vagyok majdnem minden tisztálkodószerre.

    Azért ne legyünk tehát túl szigorúak a bolti kozmetikumok gyártóival. Ők sem lehetnek felkészülve minden ember egyéni érzékenységére. Az a Te felelősséged, hogy a szinte végtelen választékból olyan kozmetikumot vásárolj, ami Téged nem irritál. Más kérdés, hogy a természetes kozmetikumokban általában könnyebb lokalizálni az allergén vagy irritatív anyagot, mint a bolti fajtákban.

  • Hosszú távú mérgeződés
    Sajnos ezt a fentiek miatt nem tudjuk teljesen kizárni.
    Még gyógynövényekkel is meg tudjuk mérgezni magunkat hosszú távon. Pl. az évekig-évtizedekig sűrű rendszerességgel ivott csalántea tönkre tudja tenni a bélbolyhokat, ezzel hátráltatja az emésztést. Vagy a nagy dózisú fokhagyma (pl. kapszulában) bélgyulladást okozhat, ha évekig rendszeresen szeded. Ezért a fitoterapeuták azt javasolják, hogy a gyógynövény kúrákat mindig három hetes ciklusokban végezzük: három hét kúra, legalább egy hét szünet. Aztán kezdhetjük elölről.
    Ez még inkább igaz mindennapjaink mesterséges anyagaira. De persze ezt a kozmetikumokkal kevésbé tudjuk megtenni. De legalább annyit tegyünk meg, hogy nem vagyunk márkahűek: más kozmetikumgyártók talán más alapanyag-skálából készítik a kozmetikumaikat.
  • Mindenki ugyanazt az alapanyagot használja
    Ez manapság már sokkal kevésbé igaz, mint egy évtizeddel ezelőtt. Anyáink még váltogathatták a kozmetikumaikat, hiszen minden nagy gyártó nagyjából ugyanabból a kb. ötvenes listából válogatta ki a kozmetikumok alapanyagait. Így persze mindegy, hogy márkahű vagy-e vagy nem.
    Manapság is vannak sztár alapanyagok. cukortenzidek (pl. decil glükozid), vagy az előbb említett cocamidopropyl betain, ami szinte minden tisztálkodószerben megtalálható. De ha régen a lista nagyjából 50-100 összetevőt tartalmazott, akkor manapság már inkább ezres nagyságrendről beszélünk a gyakran használt alapanyagok esetében is. Ezért a “ne légy márkahű” tanács ma már elég jól használható arra, hogy kiszűrjük a kozmetikumoktól való hosszú távú mérgeződést, illetve azokat az alapanyagokat kiszűrjük, amire érzékenyek vagyunk.
  • Additív hatások (divatos kozmetikum-alapanyagok)
    Ha egyetlen kozmetikumot használunk, amiben mondjuk phenoxyethanol van, akkor biztosan a használatának a biztonságos tartományában maradtunk. Még, ha kettőt, akkor is elég rendben van. Ha viszont 10-15 ilyen kozmetikumot használunk, már jelentkezhetnek gondok a biztonságossággal. Főként hosszú távon.
    Ha azt gondolod, hogy 10-15 kozmetikum sok, akkor csak gondoljunk bele hogy naponta minimum hányfélét használunk!
    Ráadásul pont a phenoxyethanol most sztár-alapanyag: gyakorlatilag az egyetlen biztonságosan használható tartósítószer a piacon, mivel a parabének kiestek, a többiek meg többnyire allergének. Hogy mi lesz ennek a hosszú távú hatása, arról már a tartósítószerekről szóló cikkben írtunk.
  • Környezetvédelmi problémák
    A fenti problémák általában nehezen kiszűrhetők, mivel főként az egyéni érzékenységünktől függ a hatásuk, a környezetvédelmi szempontból káros kozmetikai összetevők egzakt módon és gyorsan kiszűrhetők. lebomlási és felszívódási vizsgálatokat ugyanis nagyon könnyű csinálni. Ez persze a fenntartható fejlődés szempontjából ugyanolyan fontos problémák, mint a fentiek, de valahogy a listák gyártói általában nem tartják őket annyira meggyőzőnek, és ritkán érvelnek vele. Inkább kitalálnak valami félelmeteset, mint a szilikonokról, amik mint mindannyian tudjuk “káros összetevők a kozmetikában, mert nem lélegző réteget képeznek a bőrünkön, ami akadályozza az élettani folyamatokat”. Pedig ez valójában szemen szedett nem igaz állítás, de legalább elég félelmetesen hangzik ahhoz képest, ami az igazság, hogy a szilikonokkal egyszerűen környezetvédelmi problémák vannak.

És most jöhet a lista!

Mégsem lesz olyan könnyű! Inspirációért végigfutottam a magyar web listáin, és még annál is nagyobb hülyeségeket olvastam, mint gondoltam. De erről bővebben majd az “emberekről” részben.

Most kénytelen vagyok a saját fejem után dolgozni. Lássuk hát:

  1. Kezdjük az egyik legnagyobb mummussal: SLS és SLeS (azaz sodium lauryl sulphate és sodium laureth sulphate)
    Ezek tenzidek, azaz tisztítószerekben találhatók. Régebben az előbbi volt a sztár, manapság már alig találkozunk vele, szemben az utóbbival, ami már gyengédebb, de még mindig borzasztóan irritatív.
    Általában a tenzidekkel nagy gond van. Ezek egyszerűen megbolygatják a bőr védőrétegét, és amiatt szárytják a bőrt, de egyéb gonoszságra is képesek (itt van erről egy konkrét cikk az több ezer közül: “Final report on the safety assessment of sodium laureth sulfate and ammonium laureth sulfate”. Journal of the American College of Toxicology 2 (5): 1–34. 1983. doi:10.3109/109158183091407139). Sajnos mégis szükségünk van rájuk. Így próbálunk minél gyengédebbet találni, ami minél kevesebb kárt csinál, de még azért tisztít valamennyit. Hát ezek semmiképpen nem a fentiek. Ha tehetjük (és ma már viszonylag kis költséggel megtehetjük) akkor kerüljük őket.
    Fontos még tudni, hogy az SLS lassan visszakúszik a küszöb alatt, már biokozmetikumokba is. Manapság inkább “sodium coco sulphate” néven találjuk meg a dobozokon. Nem kell félni tőle, mint a tűztől: egy csomó tenzidkeverék része, és ha kis koncentrációban használjuk, és nem naponta ötször, akkor rendben lehet. Persze olyan tusfürdőt lehetőleg ne vegyünk, ahol az összetevő lista elején találjuk!
  2. Legyenek a másodikok a parabének!
    Ugye mindannyian tudjuk róluk, hogy a mellrák kialakulásához járulnak hozzá.
    Hogy mi az igazság ebben a kérdésben, arra pro és kontra tudnék cikkeket citálni. A valóság az, hogy még nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a parabének (legalább a metil és az etil) megnövelné a mellrák kialakulásának veszélyét (pedig higgyétek el nekem, keresték). A wikipedia cikket idéztem, abban a veszélytelen oldalra találtok hivatkozást, míg a veszélyes oldalra itt egy másik (szintén tudományos hivatkozásokkal). Ha nekem kellene voksolni, én elfogadnám az EU bizottságainak véleményét (amit én eddig mindig nagyon okosnak találtam), akik kitiltották a propil és a butil parabént, és engedélyezték a metil és az etil parabén használatát. De ez úgyis mindegy, mert manapság nem szabad parabént tenni egy kozmetikumba, ha el akarod adni. Így a boltok polcain is nagyon kell keresned a parabén tartalmú kozmetikumokat.
    (Ha azt kérdezed, hogy használj-e olyat, akkor azt mondom, hogy ma, 2016-ban, inkább használnék egy parabén tartalmút, mint a tizenharmadik fenoxietanol tartalmút.)
    Azt is gondolom, hogy ez változni fog majd az időben, ahogy egyre több tartósítószer fog elterjedni a kozmetikumokban.
    A parabének persze a környezetet is eléggé szennyezik, de ez igaz mindenre, amit ekkora mennyiségben használ az emberiség, mint ezt az utóbbi években.
  3. Más tartósítószerek
    Ilyen azért akad egy pár.
    Akikre mindig figyeljünk azok a formaldehid kibocsájtók, mert ezek allergének lehetnek. Ha ilyen kozmetikumot veszel, és kiütéseid lesznek, akkor gyanakodj az ilyen tartósítóra. A legismertebb a  Methylisothiazolinone.
    A mostanában használt főbb tartósítószerek közül a benzoesav és sói bőrirritatívak lehetnek, a gluconolactone-ra és a dehydroacetic acid-ra még csak egy-két éves tapasztalatunk van.
  4. Szilikonok
    Persze róluk is mindannyian biztosan tudjuk, hogy milyen károsak a bőrünkre. Eltömítik a pórusokat, és nem hagyják lélegezni a bőrünket. Közben pedig olyan csodálatosan selymes érzést keltenek a bőrünkön, hogy ha egyszer valaki próbálta őket, abba se akarja hagyni a használatukat!
    Hogy mi az igazság: hogy a szilikonok semmi rosszat nem tesznek a bőrünkkel. Egy védőréteget képeznek rajta, ami a víz kipárolgását megakadályozza, emiatt hidratálnak. És olyan selymes lesz tőle a bőrünk!
    Biokozmetikumokból mégis tiltják őket. Ennek a legfontosabb oka környezetvédelmi: a szilikonok nem bomlanak le a környezetben, bioakkumulatívak. Ez hozzájárul a saját környezetünk rombolásához. Emiatt ha nem feltétlenül szükséges, azt javaslom, kerüljük a használatát.
  5. Ásványi olajok
    Velük is hasonló a baj, mint a szilikonokkal. Hiába veszélytelenek, és jó hatásúak a bőrünkre, mindenféle mendemondák terjednek róluk és a rossz kozmetikai tulajdonságaikról. Pedig ennek valójában nincs oka.
    Amiért viszont kerüljük a használatukat, az a környezetvédelmi ok: nem megújuló forrásból származnak, és a környezetünk sem nagyon tud mit kezdeni velük, azon kívül, hogy szépen elraktározza néhány millió évre.

Jöhetnének még a fényvédő szerek, a etilénglikol tartalmú kozmetikai alapanyagok, az alumíniumsók, a szintetikus illatok és színek, és még sok sok minden. Annyi, annyi téma. De talán a legfontosabb vegyületek listáját tisztáztuk. Kérdezz a FB-on, ha valamire még kíváncsi vagy.

Emberekről

A kozmetikai ipart nagyon erősen befolyásolja, hogy miről mit gondolnak az emberek. Ezen hitek igazságtartalma gyakran csekély, de ez alig számít valamit, mire az eladáshoz érünk: az emberek egyszerűen azt akarják megvenni, amiben hisznek, és kész. Ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a kozmetikai alapanyagok valódi tulajdonságait, de legalább ennyire fontos, hogy ismerjük a vásárlóink kozmetikai hiedelmeit.

A vásárlók kozmetikai hiedelmeit a különböző véleményformáló weboldalakról érdemes megtudni. Ha pl. tudod, hogy a Te webshopodba olyanok jönnek, akik Antal Valit olvassák, akkor a tervezéskoz érdemes elővenni az ő listáját. És így a többiekkel is. Vagy, ha a vásárlóid számára Te hiteles vagy, akkor készíts saját listát (mint Paula teszi ezen az oldalon).

Sok sikert a kozmetikumok használatának megértéséhez, és a kozmetikumfejlesztéshez!